Az élet maga

Bozsánovics Judit filmajánlója

Ha a film lényegét röviden szeretném megragadni, akkor az Élet maga - avagy belső utazás Tarantino tollából… alcím jut eszembe.

Kezdetben Samuel L. Jackson kalauzol bennünket a történetbe és pillanatok alatt a Ponyvaregény hangulatában találjuk magunkat, ami kellő képpen ismerős és nosztalgikus érzésekkel tölt el bennünket ahhoz, hogy kíváncsisággal kísérjük végig a film kibontakozását.


A nyitó jelenetben egy terápiás szobában találjuk magunkat, ahonnan elindul a szövevényes történetfonal. Will Demsey 35 éves forgatókönyvíró életébe és annak drámájába csöppenünk. Felesége, Abby, aki rajong Bob Dylan műveiért. A transzgenerációs történetek és az életünket átszövő családi mintázatok a szemünk előtt bontakoznak ki a filmben, miközben arra hív bennünket a megbízhatatlan narrátor, hogy kóstoljunk bele a szeretet esszenciájába.


“Mindig van távolság a történet és a történet elmesélése között, ezért minden valaha elmesélt történetnek van egy megbízhatatlan narrátora. Az egyetlen valóban megbízható narrátor, elméletileg valaki olyan lenne, aki olyan sztorit mesél el, ami a szemünk előtt bontakozik ki, ami egyértelműen lehetetlen. Mit mond ez nekünk? Az egyetlen megbízható narrátor, az maga az élet. De az élet maga is egy megbízhatatlan mesélő, mert folyamatosan félrevezet, megtéveszt minket és olyan utazásra visz, ahol szó szerint lehetetlen előre látni, hogy mi következik. “


Számít, hogy meséljük el az életünk történetét és mivel kapcsoljuk össze az abban kirajzolódó eseményeket.


Vajon mi magunk mennyire vagyunk az életünk megbízható narrátorai?


Amit különösen szeretek ebben a filmben, ahogy rávilágít az életünket meghatározó fontos pillanatokra, mint például amikor először megpillantjuk a szerelmünket és megkérdezi, hogy leülhet-e mellénk. Nézőként lehetőséget kapunk elmélyülni az események varázslatos hálójában. Vajon, ha előre tudatában lennénk az életünk nagy pillanatainak, hogyan élnénk meg azokat?


Belegondoltunk valaha, hogy az életünk lehet, hogy épp mogyorókrémes-lekváros szendvics majszolása közben kezd megváltozni? Vagy amikor legközelebb kilépünk az utcára? Vagy épp egy szakmai bemutató esten? Említhetnénk bármely hétköznapinak látszó történést, mivel előre nem tudjuk, hogy melyik lesz a következő jelentőségteljes pillanat, amely sorsfordító lesz az életünkben. Ahogy azt sem tudhatjuk előre, hogy hány életre lesz kihatással az az egyetlen momentum…


A filmbéli utazás keretében megannyi tragikus eseménnyel is megismerkedhetünk és minden sorscsapás ellenére arra buzdít bennünket a történet, hogy legyünk reziliensek és haladjunk tovább.


“És amikor úgy érezzük, hogy az élet térdre kényszerít, emlékeztessük magunkat, hogy az anyám vagyok, az anyám anyja, az apám, és az apám apja. Könnyű elveszni a tragédiákban, amelyek életünket formálják, és bár természetes olyan kimondhatatlan pillanatokra összpontosítani, amelyek térdre kényszerítenek, emlékeztessük magunkat, hogy ha talpra állunk és ha csak egy kicsit tovább visszük a történetet, akkor egyszer elég messzire jutunk és ott lesz a szeretet.”


Az életünk a szüleink és nagyszüleink történetével kezdődött és mindez bennünk él tovább. Csakúgy, mint ahogy a saját sztorink folytatódni fog a gyermekeinkben. Így a legtöbb, amit tehetünk, hogy a lehető legboldogabb életet éljük. A nehézségek nyomán talpra állunk és tovább megyünk, amíg megtaláljuk a szeretetet, hogy boldogsággal tölthessük meg gyermekeink, magunk és őseink élettörténetét.



A film elérhető az HBO GO műsorkínálatában.

 

©2020 by the therapy