Search
  • emesezubany

Mindfulness - múló divat, vagy valódi megoldás?

Mikor volt utoljára, hogy megálltál és igazán megélted az adott pillanatot?

Amikor észrevetted a színeket, formákat, illatokat, embereket magad körül?

Amikor nem a múlt hibáin kattogtál vagy a jövő kihívásaitól tartottál?


Büszkék vagyunk arra, milyen sok mindent zsúfolunk bele egy napba multitasking-gal, minimális alvásigénnyel és folyamatos online jelenléttel, közben pedig észre sem vesszük, mennyire robotpilóta üzemmódban működünk.


Bár egyre többen szenvednek ettől a hajszoltságtól, a jó hír, hogy azok száma is növekszik, akik kezdik felismerni, nincs ez így jól és keresik az alternatívákat. Ennek köszönhető a mindfulness hihetetlen népszerűsége napjainkban.

A magyarul tudatos jelenlétnek fordított kifejezés lényege, hogy teljes lényünkkel az adott élményre fókuszáljunk, tudatában legyünk, mi zajlik bennünk és ítélkezés, címkézés nélkül megfigyeljük belső történéseinket.


Gyökerei a buddhizmusból erednek, a mai modern módszerek mind a buddhista szerzetesek több ezer éves, meditációval megszerzett tudását és gyakorlatát öntötték olyan formába, amelyet korunk embere is alkalmazhat a mindennapokban.


Miért érdemes a mindfulnesst gyakorolni?


A módszernek számos pozitív hatása van fizikai és mentális egészségünkre is: csökkenti a stresszt, javítja immunrendszerünk ellenálló képességét, kiegyensúlyozottabbá tesz; hatékonyan alkalmazzák a depresszió és a szorongásos tünetek kezelésében is.

Most sokan kérdezhetitek: „Na jó, de kinek van erre ideje?”

A mindfulness célja, hogy ne egy újabb teendő legyen a listánkon, sokkal inkább szemléletmód: figyeljünk valóban arra, amivel foglalkozunk és a kezdők szemléletét alkalmazva hagyjuk, hogy újra meglepjenek a világ apró csodái, mint gyerekkorunkban.


Néhány példa, amelyet akár már ma kipróbálhatunk:

Légzés: a mindfulness alapja a tudatos légzés, amely segíti összekötni a testet, szellemet és a lelket. Előnye, hogy mindig „kéznél” van: vegyünk egy mély lélegzetet, figyeljük meg a beáramló levegő útját, majd fújjuk ki ugyanilyen lassan. Milyen érzés lélegezni?

Étkezés: fedezzük fel minden érzékszervünkkel az ételt, haladjunk apró falatokkal, miközben odafigyelünk az ízekre, hangokra, textúrákra - telefonnyomkodás vagy TV nézés nélkül. Tényleg éhesek vagyunk, vagy csak azért eszünk, mert előttünk van?

Séta: szálljunk le egy megállóval hamarabb és fókuszáljunk lépteinkre, tempónkra, a környezetünkre. Milyen új részleteket találsz az ismerős útvonalakon?

Főzés: hagyjuk magunk mögött a nap történéseit, vegyük észre a színek és ízek kavalkádját, az alapanyagok sokszínűségét. Mikor köszönted meg utoljára a kezeidnek, hogy ínycsiklandozó fogásokat komponálnak?

Színezés: éljük ki kreativitásunkat és engedjük el a hibázástól való félelmünket. Milyen érzés újra ceruzát fogni a sok érintőképernyő után?


És mit tegyünk, amikor nem sikerül? Engedjük el a tökéletességre való törekvésünket és vágjunk bele újra. Már az is gyakorlás, hogy rájöttünk, ismét elkalandoztak gondolataink. Mint minden változáshoz, ehhez is idő és kitartás kell. Erőfeszítéseinkért cserébe viszont minden egyre színesebb és valódibb lesz körülöttünk, miközben harmóniába kerülünk önmagunkkal és valóban megérkezünk az életünkbe.


Zubány Emese pszichológus, ThetaHealing konzulens


A cikk az InfoPont magazin 2017. áprilisi számában jelent meg.

0 views

©2020 by the therapy