Search
  • emesezubany

Élménygazda(g)ság – birtoklás vs. emlékgyűjtés


Tárlatvezetés borkóstolóval. Sushi készítő tanfolyam. Jóga a város felett. Kétségtelenül az élmények korában élünk. A cégek, márkák már nem csupán szolgáltatásokat és termékeket árulnak – hiszen mi sem ezeket keressük -, sokkal inkább „a jó élet” momentumait: felejthetetlen pillanatokat, amelyek kielégítik boldogságkereső vágyainkat. 


Széles körben megfigyelhető tendencia, hogy tárgyak felhalmozása helyett inkább élményekre vadászunk. Szótárunkban megjelent a minőségi idő fogalma és eléréséhez új, hedonista forrást találtunk: otthonunk helyett naptárunkat zsúfoljuk tele, mindig valami mást, valami többet, valami újat keresve.

Hova tűnt az erős „szerzés” iránti vágy és hogyan alakítja át az élménygazdaság életünket?

Az élménycentrikus működés életre hívásában és megerősítésében nagy szerepe van az Y generációnak (1980-1996 között születtek), akik számára fontos, hogy értékrendjüknek megfelelő, jelentőségteljes életet éljenek; státuszszimbólumok és anyagi javak hajszolása helyett pedig előnyben részesítik az izgalmas, magával ragadó programok, események lehetőségét.  Bár ők a szemléletmód zászlóshajói, egyre népszerűbb az idősebb korosztály körében is.  


Mi történik, ha élményeket gyűjtünk „dolgok” helyett?

A témában számos kutatást végeztek (többek között Thomas Gilovich és társai), amelyek megerősítették az aktivitás fölényét jóllétünk befolyásolása terén a puszta birtoklással szemben:


Tartósabb az így elért elégedettség, életöröm: Míg egy új óráért először nagyon rajongunk - főleg, ha sokat vártunk rá -, egy idő után megszokjuk jelenlétét, sőt, hamarosan azon kezdünk el gondolkozni, milyen legyen a következő. Ezzel szemben az egyedi emlékek és tapasztalások életre szólóak lehetnek.

Formálja személyiségünket: az új impulzusok hatására alakul identitásunk, érdeklődési körünk, értékrendünk. Ez az élménykeresés egyik fő mozgatórugója, amely önmagát erősítő folyamatként további kalandokra, felfedezésekre inspirál bennünket.

Új készségekre, én-erőre tehetünk szert, így növelve a kontroll- és kompetenciaérzésünket. Gondoljunk csak egy félmaraton lefutása vagy francia desszertkurzus elvégzése után érzett elégedettségre, felszabadultságra!

Összeköt másokkal: minőségi időt tölthetünk közben szeretteinkkel, amely erősíti a valahova tartozás érzését és kapcsolataink elmélyülését.

A történetmesélés alapja: az egyik legősibb emberi tevékenység, amely keretbe szervezi és egyfajta folytonosságot ad életünknek. Így születnek a társaságokban a „mítoszok, legendák”, melyeket jó szívvel és sok nevetéssel idézünk fel évekkel később is.

Fontos ugyanakkor szem előtt tartanunk, hogy a cégek csupán az élmény körülményeit tudják megtervezni, a teljes élményt nem. Itt van a legnagyobb szerepe részvételünknek, mivel csak saját megélésünk által nyer új értelmet egy adott aktivitás: minél többet teszünk bele, annál többet veszünk ki ezekből.


Extra ötlet: bár a social media-ban megosztott képek és videók tovább növelik a kapcsolódás lehetőségét ismerőseinkkel, barátainkkal, jó dolog néha a pillanat megállítása nélkül, offline megélni azt. Hiszen mi akkor is tudjuk, milyen csodás volt, ha nem gyűjtöttünk közben like-okat.


Zubány Emese pszichológus, ThetaHealing konzulens


A cikk az InfoPont magazin 2017. májusi számában jelent meg.

0 views

©2020 by the therapy